Nem tanultak a magyar építőipari cégek a csődhullámokból

A legfrissebb adatok szerint hiába gyűrűzött be a válság Magyarországra is, és hiába tette tönkre a teljes építőipart – mindenki számára egyértelmű okok miatt –, a hazai cégek számára mintha nem lett volna intő példa ez az egész. Ennek folyományaként a hírek alapján ismét egyre jelentősebbé vált az itthoni iparágban az úgynevezett körbetartozás, avagy az egymásnak hitelezés problémája, ami lényegében korábban a gazdasági válságot is kirobbantotta, hiszen a legtöbb cég valós anyagi tőke nélkül kezdett bele tevékenységébe, vagy próbálkozott elérni céljait.

Elképesztő adatok

A 2015-ös esztendő első éves adatai szerint ugyanis a hazai építőiparban szereplő vállalkozásoknak közel a háromnegyede még mindig csak hitelezésekből és halasztott fizetésekből képes fennmaradni, ami a környező országokhoz képest kétszeres aránynak tekinthető. Ezek után még inkább megdöbbentő, hogy a határidőre kifizetett számlák tekintetében hazánk mégis vezeti a régiós átlagot, a sok tartozás ellenére – amelyeknek általában nincs komolyabb következményük rájuk nézve – a számlákkal nincs elmaradás. A legtöbb nem fizetés ugyanakkor még így is az építőiparban és a gépiparban van.

Még aggasztóbb a helyzet, ha a magyar cégek külföldi partnereik felé tekintett nemfizetését vesszük figyelembe, ilyen esetben ugyanis majdnem 77 százalékos negatív aránnyal álunk, ami alaposan meghaladja az európai átlagot, ezáltal nyugati- és keleti szomszédjainkhoz viszonyítva egyaránt közel dupla olyan rosszul állunk. Ha összességében tekintünk a hazai építőiparra, akkor mégis kijelenthetjük, hogy inkább fejlődést tapasztalhatunk a fenti értékek tekintetében, hiszen egy évvel korábban a magyar cégek 81 százaléka tartozott külföld felé, míg a körbetartozás országhatárokon belül 74 százalékos volt.

Nem tanultak a magyar építőipari cégek a csődhullámokból

Nem tanultak a magyar építőipari cégek a csődhullámokból

A témában készült legfrissebb kutatás szerint hazánkban rendkívül kedvezőtlen a helyzet, különös tekintettel más közép- vagy kelet-európai országokhoz mérten, akik kivétel nélkül tudták csökkenteni ezen értékeiket.

Óvatosság után felelőtlenség

A statisztikákból kiderül, hogy míg a tavalyi évben a hazai építőipari vállalkozások jelentős része rendkívül óvatosan és kiszámíthatóan játszott, addig az ennek köszönhető apróbb fellendülés után idén mintha mindent elfelejtettek volna, ami korábban történt, avagy konkrétan az iparág teljes megsemmisülését. Ennek megfelelően az év első negyedévében lelkes hitelezésbe kezdtek, és külföldi partnereik irányába is növekedést mutatott ez a tendencia, márpedig sem a gazdasági helyzet, sem a kilátások nem indokolják ezt a lépést.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy főként az orosz és az ukrán gazdaságok válsága, illetve az Európai Unió egyes tagállamainak folyamatos gyengülése – lásd Görögország – tovább ronthatnak a helyzeten, ami inkább komolyabb megfontoltságra és óvatosságra kellene, hogy intse az építőipar résztvevőit.

Hozzászólás írása