Milyen törvények léteznek, ha társasházba szeretnénk klímát építeni?

A nagyobb klímaberendezések elhelyezéséhez és felszereléséhez a közhiedelemmel ellentétben a legtöbb esetben építési engedélyre van szükség, de be kell tartani sok esetben műemlékvédelmi és egyéb építési előírásokat is. Ha azonban valaki úgy hiszi, hogy a klímaszerelést megelőzően csak ezeket az engedélyeket kell beszereznie, az hatalmasat téved.

Kérdése van klímavásárlás előtt? – Keress minket, segítünk

A társasházi törvény

A különféle építési előírásokon túl ugyanis nagyon sokan itt találkoznak először az úgynevezett társasházi törvénnyel (2003. évi CXXXIII.), amelynek nemcsak az ide vonatkozó, illetve ránk érvényes paragrafusait kell figyelembe venni egy klíma építésekor, hanem a társasház szervezeti-működési szabályzatát is. Ennek megfelelően, ha a klíma külső egységét egy közös tulajdonban lévő területen szeretnénk elhelyezni, márpedig egy társasház esetén a külső fal, a homlokzat közös tulajdon, akkor abban az esetben a Társasházi törvény 21. § (1) pontja érvényes.

Hasznos cikkek:

Ez konyhanyelven annyit jelent, hogy a munkával közvetlenül érintett tulajdonostársaknak a tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadától minden esetben írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot kell kérni ahhoz, hogy megkezdhessük a munkát. Minderre azért van szükség, mert a legtöbb alapító okirat a homlokzatokat közös tulajdonként jelöli meg, és kiköti, hogy a közös épületrészek, illetve épület-berendezések műszaki állapotának megváltozásával együtt járó munkálatokat csak a többi lakó beleegyezésével lehet elvégezni. A törvény tehát többnyire engedékeny, hiszen csak a közvetlenül érintett tulajdonostársak esetében kér kétharmados hozzájárulást, ha tehát a négy szomszéd közül hárman aláírják a nyilatkozatot, akkor nincs probléma.

A szigorúbb SzMSz

Milyen törvények léteznek, ha társasházba szeretnénk klímát építeni?

Milyen törvények léteznek, ha társasházba szeretnénk klímát építeni?

Persze vannak olyan társasházak, amelyek az említett törvényhez mérten sokkal szigorúbb SzMSz-szel rendelkeznek, ezáltal a klíma kiépítését négyötödös általános jóváhagyással kéri, tehát nemcsak a közvetlen szomszédoknak, hanem szinte az egész háznak bele kell egyeznie ebbe. Persze találkozhatunk olyan társasházakkal is, ahol a szabályzat szerint egyáltalán nincs engedélyezve, hogy klíma kerülhessen felépítésre, mert a közös terület a lakók számára magáncéllal nem használható, ami több okból kifolyólag is elképzelhető, ezáltal például az esztétika szempontjából is. Viszonylag jó hír azonban, hogy az SzMSz egy szavazattöbbséggel módosítható szinte bármelyik társasház esetében.

Milyen törvények léteznek, ha társasházba szeretnénk klímát építeni? (2 hozzászólás)

Oldal 1 / 1
  1. Pista.
    Pista. 2018-06-20 at 15:42 | Reply

    Mit tehetek? A tömb épület 4.emeletén lakó, az utcafrontra telepítette a klíma külső egységét.A garázsom bejárata pont alatta van.A kondenzvíz a nyakamba és az épület(garázs) oldalfalára folyik.Nekem is kellemetlen,főleg “kiöltözve”,de az épület falának sem használ.

  2. Juliska
    Juliska 2020-04-14 at 14:16 | Reply

    Mindenki előszeretettel használja a ” társasház” megnevezést, függetlenül attól, hogy egyáltalán tisztában van -e azzal, hogy mit is jelent valójában. A társasház, nem attól társasház , hogy társakkal lakunk együtt. A társasház nem egy ház, hanem tulajdoni forma . Valójában a társasház,társasház-tulajdont jelent és a benne lévő lakások pedig a tárasasház tulajdonában lévő lakások. Megléte a törvényes tulajdonosok által aláírt, társasház-tulajdont alapító okirat. Építéskor nem bejegyezték , hanem feljegyezték a földhivatalban, Értékesítés után már hatályát veszti mégpedig azért, mert a társasház-tulajdon osztatlan közös és külön tulajdonok összessége Viszont a lakás csak úgy válhat tulajdonjog tárgyává , ha önállónak ismerhető el , mert csak így lehet bejegyezni az ingatlan nyilvántartásba . A hányad és a lakás minősül egy önálló ingatlannak, külön-külön nem ruházható át és nem terhelhető meg . Ingatlant meg csak a földrészlet tulajdonjogával együtt lehet elidegeníteni. Vagyis csak önállóan forgalomképes ingatlanokat, amelyeknek földrészlete van. A földrészlet tulajdonjogát a helyrajzi szám jelzi. Ahol az összes hányad m az összes lakással együtt elidegenítésre került . Melyik marad a társasház tulajdonában és mi képez osztatlan közös tulajdont. ? Hát egyik sem. Vagy önállóan forgalomképes ingatlan és akkor nem társasházi lakás, ha meg társasházi lakás , és rendelkezik a törvényes tulajdonosok által aláírt társasház-tulajdont alapító okirattal, akkor van osztatlan közös tulajdon és a lakások külön tulajdonban van, akkor ebben az esetben meg nem lehet szabad rendelkezésű ingatlan. A két dolog kizárja egymást. Sokan hiszik, hogy amit a Magyar Állam privatizált és tulajdonjogát átruházta magán személyekre, hogy azok társasházak. Nem azok és soha nem is voltak azok. A privatizáció nem egyenlő a társasház – alapítással. Azok most sem társasházak, vagy ahogy megszokták bérházak. Csak voltak bérházak. Privatizáció után teljes egészében magán házak lettek . Családi házak, csak nem egymás mellett, hanem egymás fölött és úszótelkeken állnak. Tehát az egy tévhit, hogy a társasházak lakásai és hogy melyik társasházi törvény vonatkozik rá . A társasházi törvény, önkormányzatok által hozott, az önkormányzati tulajdonra ( lakásokra, azaz bérleményekre )vonatkozik. Az ő tulajdonukba nem maradt semmi , mivel azt már az önkormányzatok megalakulása előtt elidegenítették. Ami mégis megmaradt, azt meg kötelező jelleggel kellett privatizálni feltüntetve az önkormányzatok közbenső tulajdonjogának törlését a telekkönyvi kivonatokon.. A privatizáció előtt készült társasház-tulajdont alapító okirat pedig, a privatizáció végrehajtása után hatályát vesztette, mivel nem maradt benne sem közös, sem külön tulajdon. földrészletet meg a privatizáció végrehajtására, az önálló ingatlanok kialakítására fel kellett osztani. Az összes emeletes ház, a hozzá tartozó földrészlettel együtt , benne a bérházi lakásokkal az 1969-es kormányrendelet értelmében így került magánkézbe. A maradék az a társasház, amire a törvényt alkották. Vagyis semmi. Nem közös tulajdon sem a lépcső , se a falak, sem az ablak, sem az erkély, sem a radiátor. A lépcsők, tárolók nem közös tulajdonúak csupán a közösségben maradó közös használatu részek. A lakó egyébként bérlőt jelent és nem tulajdonost. Ennyi.

Hozzászólás írása