A kalotaszegi varrottas formaelemei

A kalotaszegi írásos varrottas formaelemei általánosságban nagyon egyszerű geometriai ábrákig vezethetők vissza, azonban a belőlük kialakult formák már annál összetettebbek, és mennyiségük és lényegesen jelentősebb. A mintákra jellemző a felépítettség és a gazdag részletesség, melyekből monumentális kompozíciók készültek.

Gyakoriak voltak ezen a téren a növénymotívumok, a tárgymotívumok és az állatmotívumok, amelyek között, de sokkal inkább mellett találhatunk lendületes vonalú, szabadosabb megoldásokat is.

Céges logó hímzése munkaruhára

A leggyakoribb minták

A kalotaszegi varrottasokon a leggyakoribb minta egy tövön nőtt ötvirágú motívum, amelynek a magyar népművészet más területein is gyakran ismétlődő motívum, és nemcsak ruhákon, hanem kapukon, bútorokon és akár edényeken is. Jellemző, hogy a középrészből indul a szár, a tetején pedig mindig van egy virág, ami alatt két oldalt még legalább egy, de inkább két pár. Az írás utáni varrottasok öltésformája Kalotaszegen az úgynevezett sinyór. A szerkezet tekintetében az egyszerű sinyóröltésű vonalaknak rendkívül nagy szerepe van, hiszen ezzel tüntették fel a formai alapgondolatot, ebből alkották meg a virágszálakat, valamint a virágokat befogó körvonalakat is, de sok helyen elválasztóként is funkcionált. a Díszítő elemek rendszerint a varrási módból és a technikából kifolyólag gyakran mutattak egyszerű formákat, amiből kifolyólag a teljes kézimunka síkhatásúvá vált.

A kalotaszegi varrottas formaelemei

A kalotaszegi varrottas formaelemei

A horgas

Vannak olyan kézimunkák is, amelyek kapcsán a sinyór közvetlenül a szárból indult ki, de nem tért oda vissza, hanem kunkorodva, csigaszerűen végződött. Ezt hívták a kalotaszegi hímzésben horgasnak. Néha találkozhatunk ebből fakadó köröcskével, amit tyúkszemnek hívnak, és a kalotaszegi hímzők rendszerint a hézagokat, a varrás közti közöket töltik ki vele. Ebből a célból egyébiránt gyakran alkalmaznak aprócska kis pontokat is.

Az írás utáni varrottasok díszítésénél a növényi formák stilizálása rendszeresnek tekinthető, így gyakran alkalmaztak ebből a célból szárakat, virágokat, leveleket, kacsot és gyümölcsöket is, amihez cserepek, abból kinövő virágok, pávaszemek, csillagok és egyebek is gyakran megmutatkoznak ezeken a kézimunkákon. Persze gyakoriak voltak még a virágminták is, amelyek közül a rózsa, a tulipán, a majoránna és a gyöngyvirág voltak a leginkább jellemzőek.

Hozzászólás írása